A COVID-19 okozta gazdasági válság következtében megnövekedhet a szerződésszegések száma. Akár eddigi legmegbízhatóbb üzleti partnereink is kerülhetnek olyan helyzetbe, hogy szerződéses kötelezettségeiket nem tudják teljesíteni. Cikkünkben gyakorlati szemmel igyekszünk bemutatni, hogy mit tehetünk ilyen helyzetekben.

Az üzleti viszonyokat, a partnerek egymás felé fennálló kötelezettségeit szabályozó szerződésekre vonatkozó jog sarokköve, hogy a szerződésben vállaltakat minden félnek teljesítenie kell. Ez az alapelv különösen akkor jut kiemelt szerephez, ha valamilyen okból valamelyik fél nem tudja, vagy nehezebben tudja teljesíteni a kötelezettségét, mint várható volt. A vállalt kötelezettségek teljesítése a felek üzleti kockázata, amit mérlegelniük kell már a szerződés megkötésekor. Ha valamelyik fél a szerződésben vállalt kötelezettségét nem teljesíti, akkor megszegi a szerződést, és vállalnia kell az ezzel járó jogkövetkezményeket.

Van azonban néhány eset, amikor maga a szerződés vagy a törvények lehetővé teszik, hogy a felek ne a szerződésben szereplő módon teljesítsék kötelezettségeiket. Ezeket foglaljuk össze az alábbiakban, továbbá szót ejtünk arról is, hogy ehhez kapcsolódóan a jelen helyzetben hogyan érvényesíthetjük minél gyorsabban pénzköveteléseinket.

Mit mond maga a szerződés?

Abban az esetben, amikor a vállalkozás nem tud teljesíteni – tehát szerződést szeg –, először azt kell megvizsgálni, hogy mit mond maga a szerződés. Tartalmaz-e kikötést arra vonatkozóan, hogy milyen szabályokat kell ilyen esetben alkalmazni. Ha igen, azok szerint kell eljárni.

Tipp: Szerződésszegés esetén az a főszabály, hogy a másik fél teljes kárát meg kell téríteni, ezért hasznos lehet már a szerződésben kártérítési felső határt kikötni.

Mit mond a polgári törvénykönyv?

Ha a felek az alkalmazandó jogot nem határozták meg, akkor Magyarországon a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezéseit és a bíróságok korábbi döntéseit kell figyelembe venni. A Ptk. szerint az összes kárt meg kell téríteni. A bíróság azonban minden körülményt mérlegel, és mentesítheti a kártérítés alól a felet, ha megállapítja, hogy a szerződésszegést ellenőrzési körén kívüli, (azaz például a koronavírussal közvetlenül összefüggő) esemény (vis maior) idézte elő, amely a szerződéskötés időpontjában nem volt előrelátható, és a körülményt ésszerű intézkedéseivel sem tudta elkerülni, vagy a kárt elhárítani.

A szerződésszegés egyéb esetei között a Ptk. szól még a valamelyik szerződő félnek felróható lehetetlenülés szabályairól, melynek alapján, ha a szerződés teljesítése lehetetlenné válik, a szerződés megszűnik. Ez egy olyan végleges, visszavonhatatlan állapot bekövetkezését feltételezi, amelynek következtében a szerződés már nem teljesíthető. Azonban a koronavírus-járvány miatt elrendelt korlátozó intézkedések ideiglenesen kerültek bevezetésre, és kérdés, hogy a szerződések teljesítését milyen mértékben teszik lehetetlenné. Ezt minden szerződés esetén egyedileg kell vizsgálni.

A vis maior helyzet

A vis maior fogalmát a magyar jog nem határozza meg pontosan. Ezért a koronavírus-járvány sem jelenti automatikusan, hogy lehet rá hivatkozni, ha valaki nem teljesíti szerződéses kötelezettségét. Vita esetén ez a bíróság mérlegelésétől függ, de támpontot jelenthet, hogy a Ptk. indokolása és a jogi szakirodalom a járványhelyzetet vis maior helyzetként említi.

Egyértelmű eset, ha a felek a szerződésben meghatározták, hogy mi minősül vis maiornak, és a vis maior miatti késedelem nem minősül szerződésszegésnek. Ebben az esetben eszerint kell eljárni.

Ha a felek nem rendelkeztek a szerződésben a vis maiorról, akkor a járvány miatti nem teljesítés vagy késedelmes teljesítés szerződésszegésnek minősülhet. A szerződésszegést arra hivatkozva lehet kimenteni, hogy a járvány vis maior esemény. Ilyen esetben a szerződésszegő fél mentesülhet a szerződésszegéssel okozott kár megtérítése alól. Ezt annak kell bizonyítania, aki hivatkozik rá. Azt is egyedileg kell elemezni, hogy a szerződésszegés tényleg közvetlenül a járvány miatt történt-e. Nagyon fontos a mentesülés feltételeinek megállapításakor annak vizsgálata, hogy mikor kötötték az adott szerződést. Mások ugyanis a mentesülési szabályok a 2014. március 15-e előtt (régi Ptk. hatálya alá tartozó), az ezt követően (új Ptk. hatálya alá tartozó), illetve a 2020-ban kötött szerződések esetében.

Tipp: Kárenyhítési kötelezettségünk akkor is van, ha eredményesen hivatkozunk vis maior helyzetre. Ez azt jelenti, hogy minden lehetséges módon törekedni kell a bekövetkező kár mérséklésére.

Mikor léphet közbe a bíróság?

Amennyiben a lehetetlenüléssel kapcsolatban a felek között vita áll fenn, azt bíróság elé viszik, és a bíróság szerint is összefüggés van a vis maior helyzet és a fél minden erőfeszítése ellenére nem szerződésszerű teljesítése között, akkor a bíróság megállapítja, hogy a teljesítés lehetetlenült, és megszünteti a szerződést. Ezután a feleknek el kell számolniuk egymással, és rendezniük kell a korábbi teljesítéseik ellenértékét.

Kivételes esetben a bíróság módosíthatja is a felek szerződését. Ennek szigorú feltételei vannak, amiket minden esetben egyenként vizsgálnak, ezért szinte kizárt, hogy egy iparágban kötött valamennyi szerződést módosítsanak a koronavírus-járvány miatt.

Ha nem fizették ki a számláinkat – Fizetési meghagyás

Amennyiben nem fizették ki számláinkat, kisebb összegű követelések esetén a fizetési meghagyás továbbra is rendelkezésünkre áll azok behajtására.

A fizetési meghagyás (FMH) közjegyzői hatáskörbe tartozó eljárás; a pénzkövetelések behajtásának gyors és hatékony eszköze. Ha követelésünk áll fenn valakivel szemben, ez a leggyorsabb útja a tartozás behajtásának. Ha a követelés összege a 30 millió forintot nem haladja meg, pénz fizetésére irányul és a fizetési határidő lejárt, fizetési meghagyással érvényesíthetjük. Csak FMH útján érvényesíthető a 3 millió forintot meg nem haladó, lejárt pénzkövetelés. Nem alkalmazhatjuk azonban ezt a megoldást, ha adósunk külföldi, és képviselete sincs Magyarországon, bizonyos jogviszonyokból – például munkaviszonyból – valamint zálogjogból eredő követelések esetén, továbbá, ha a tartozás összege a harmincmillió forintot meghaladja. Az eljárás díjköteles, amit a kérelem benyújtásakor a jogosultnak kell megfizetni. Mértéke a pénzkövetelés összegének (díjalap) 3%-a, de minimum 8.000 forint, maximum 300.000 forint.

A fizetési meghagyásos eljárás legnagyobb előnyei tehát: alacsonyabb összegű követeléseknél gyors és hatékony, egyszerű és érintkezésmentesen érvényesíthető.

Jogi személy és ügyvéd/ügyvédi iroda beadványt kizárólag elektronikusan terjeszthet elő, így a járvány miatti veszélyhelyzet a fizetési meghagyásos eljárások megindítását és lefolytatását nem akadályozza, egyedül végrehajtói kézbesítésre nem kerülhet sor a veszélyhelyzet megszűnéséig.

Amennyiben a kötelezett 15 napon belül a követelést elismeri vagy nem nyilatkozik, az FMH a kézhezvételt követő 16. napon jogerőssé válik, tehát a jogosult végrehajtást kezdeményezhet. A végrehajtás szabályai a veszélyhelyzet idején sem változtak számottevően, azonban javasolt elsősorban az adós bankszámlájáról végrehajtani a követelést, ingatlanokból és ingóságokból a jelen helyzetben nehézkes lehet.

Végső soron – az adós fizetésképtelensége esetén – kérelmezhetjük felszámolási eljárás megindítását a bíróságon. Ehhez szükséges azt is igazolni, hogy korábban az adós írásbeli fizetési felszólítása már megtörtént.

Javaslatok

Látható, hogy a szerződések teljesítése vagy nem teljesítése kényes téma. Egy esetleges későbbi perben bizonyítani kell, hogy a felek mindent megtettek a szerződés teljesítéséért. Ezért érdemes nagyon odafigyelni a következőkre:

• Legyünk előrelátók, és készítsünk listát azokról a szerződésekről, amelyekre veszélyt jelenthet a koronavírus.
• Nézzük meg, hogy a szerződésekben van-e kikötés a vis maior esetekre, és indokolás nélkül felmondhatók-e.
• Mivel várhatóan sok partner hivatkozik majd vis maiorra, ezért javasolt felkeresni és tájékoztatni őket arról, hogy kizárólag a koronavírussal közvetlenül összefüggő okot ismerünk el vis maiorként.
• Ha valamely partnerünk már hivatkozott vis maiorra, azt ne fogadjuk el, ha nem tartalmazza pontosan és részletesen a nem teljesítés okait és körülményeit.
• Szükség esetén módosítsuk vagy mondjuk fel szerződéseinket.
• Általánosságban is javasolt a partnerekkel való proaktív és folyamatos kapcsolattartás.
• Ha vis maiorra kívánunk hivatkozni a megrendelők felé, kérjünk a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarától vis maior igazolást, majd rögtön közöljük partnerünkkel a teljesítési akadályt: az akadályközlés legyen egyedi (nem elég csak általában megemlíteni benne a koronavírust, mint a teljesítés akadályát), tartalmazza az okot, a körülményeket, azok hatását és azt is, hogy várhatóan meddig nem leszünk képesek teljesíteni. Ebben az esetben javasolt jogi tanácsadó bevonása, hiszen könnyen felmerülhet a nem teljesítő kártérítési felelőssége, ha nem elég körültekintően járt el.
• Nézzük meg, hogy biztosításunk kiterjed-e a jelenlegi helyzetre.
• Amennyiben a szerződés teljesítése többletköltséggel jár, erről vezessünk pontos nyilvántartást, hogy később érvényesíthessük a többletköltséget a megrendelővel szemben.
• A járványhelyzet jól érzékelhetően csökkenti a fizetési morált, ezért célszerű előleget kérni a jelenleg vagy a közeljövőben kötendő szerződés teljesítésének biztosítására.
• Kisebb összegű követeléseink esetében kezdeményezzük fizetési meghagyásos eljárás megindítását.

Ez a cikk csak rövid összefoglalója azoknak a tényezőknek, amelyek kritikusak lehetnek a következő időszakra vonatkozóan. Konkrét esetekben további elemzésre van szükség a társaságok üzletpolitikájával összehangolt, az egyedi esetekre vonatkozó helyes, megalapozott és jogszerű döntések érdekében.