A turizmus soha nem látott mélyponton van a járvány miatt, de a jogsértő reklámozás most sem maradhat következmények nélkül!

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 2,5 milliárd forintos, rekord összegű bírságot szabott ki a booking.com online szállásfoglaló portál üzemeltetőjére, egyúttal eltiltotta a holland vállalatot az agresszív értékesítési módszereinek folytatásától.

A versenyhatóság döntése értelmében a Booking.com B.V. tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytatott a fogyasztókkal szemben azzal, hogy többek között megtévesztően hirdette egyes szálláshelyeit ingyenes lemondási lehetőséggel, valamint agresszív, pszichés nyomással késztetett mihamarabbi foglalásra. Az esetet Dr. Bitai Zsófia reklámjogász elemzi. A Versenyhivatal 2018-ban indított versenyfelügyeleti eljárásának eredményeként három vonatkozásban találta jogsértőnek a weboldalon folytatott kereskedelmi gyakorlatot.

Ingyenesség – csak ha valóban helytálló

A szolgáltatást hirdető reklámokban a vállalkozás különösen hangsúlyozta a szálláshelyek „ingyenes lemondhatóságát”. A fogyasztók valójában e lehetőséget számos szálláshely esetében csak időben korlátozottan vehették igénybe, továbbá magasabb árat is fizettek, mint ugyanazért a szállásért „ingyenes lemondás” nélkül, azaz az ingyenesség árát beépítették az érintett szállás díjába.

Az ilyen jellegű, ún. „akciós árazási” gyakorlatra kifejezetten jó szeme van már a hivatalnak, többek között a kereskedelmi láncok „1-et fizet 2-őt vihet” reklámjainak vizsgálata során már többször bebizonyosodott, hogy a reklámozók az akció előtt általában kétszeresére vitték fel az egységárat. Egy ilyen vizsgálat során a GVH általában az akciót megelőző legalább fél éves árazási gyakorlatát vizsgálja az adott cégnek.

– mondta el Dr. Bitai Zsófia, a CLM Bitai&Partners alapító-vezetője.

Nyomásgyakorlás

Aggályosnak találta a hivatal azt is, hogy a Booking a szálláskeresési és – foglalási folyamat minden egyes lépésénél figyelemfelhívó (feltűnő színű, betűméretű vagy egyéb kiemeléssel megjelenített) sürgető tájékoztatásokat tett közzé (pl. „Még 32-en nézik”; „Egyvalaki épp azt fontolgatja, hogy ezen a szálláson foglal”, „Nagyon keresett! Az elmúlt 24 órában 17-szer foglaltak itt” stb.), amelyek azt a látszatot keltik a fogyasztó számára, hogy az általa is keresett szálláshely nagy népszerűségnek örvend, és korlátozottan elérhető. Ez a gyakorlat pszichés nyomásgyakorlásra alkalmas és megzavarja a fogyasztók döntéshozatali folyamatát, hiszen tudat alatt is olyan félelmeket válthat ki, hogy ha nem foglalják le minél hamarabb a szálláshelyet, akkor lemaradnak róla. Így a GVH döntésében agresszívnek minősitette azt.

Az agresszív-, és a megtévesztő kereskedelmi gyakorlat mind a tilalmazott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok közé tartoznak, előbbi azonban a versenykultúra fejlődésével napjainkban már egyre kevésbé jellemző, különösen a Booking.com-hoz hasonló méretű cégeknél.

– mondta el Dr. Bitai Zsófia.

Döntések torzítása

A vállalkozás nem az elvárható szakmai gondossággal járt el a magyarországi szállásadók ajánlatainak megjelenítésekor sem. Indokolatlan különbséget tesz azon üzleti partnerei, mint szállásadók hirdetései között, akik elfogadják a Széchenyi Pihenő Kártyát fizetőeszközként. A Booking által alkalmazott rendszer ugyanis valószínűsíthetően nem minden SZÉP kártyás fizetést elfogadó magyarországi szállásadó szállásajánlatainak hirdetése esetén teszi lehetővé, hogy a szállásadó feltüntesse a hirdetése főoldalán (a találati listában), illetve a szálláshely vagy hirdetés aloldalán azt a kiemelt információt, hogy „Ezen a szálláson SZÉP kártyával is foglalhat és fizethet”.

A GVH – figyelembe véve a vállalkozás jogsértéssel érintett, magyar foglalások utáni jutalékbevételét – 2,5 milliárdos összegű versenyfelügyeleti bírságot szabott ki. A bírság kiszabása mellett a GVH az elsőkét vizsgált magatartás tekintetében, határidő kitűzésével el is tiltotta a vállalkozást a további jogsértéstől.