Dr. Bitai Zsófia, a CLM Bitai & Partners Ügyvédi Iroda tulajdonosa és vezető ügyvédje decemberben a Magyar Vállalatvezetők Üzleti Közösségének Café előadássorozata keretében tartott előadást a social media jogi buktatói kapcsán – „avagy minden, amit tudni akartál a social media szabályairól, de sose merted megkérdezni, vagy nem tudtad, kihez fordulhatnál”.

A téma nem is lehetne aktuálisabb, hiszen Mikulás nap alkalmából a GVH megtévesztő kereskedelmi kommunikáció miatt 1,2 milliárd forintra büntette meg a Facebook Ireland-et.

Az előadás többek között az alábbi kérdésekre adott választ:

• Nescafé – Nescafail – egy elrontott Facebook nyereményjáték PR és jogi tanulságai.
• A céges Facebook oldalakra / promóciókra külön szabályozás vonatkozik?
• A Facebook előírja, hogy egy céges oldal borítójának hogy kell kinéznie?
• Lehet-e egy Facebook/Twitter nyereményjátékban megosztásra ösztönözni a résztvevőket?
• Mikor és miért kerülhet egy céges oldal posztja tiltásba?
• Hogyan jogszerű a “buy now” gomb használata?
• Mire kell odafigyelni, hogy honlapjaink social media integrációja ne jelentsen adatvédelmi kockázatot?

Az előadás legnagyobb tanulsága szerint sokan nincsenek tisztában azzal, hogy a reklámjog ugyanolyan jogi terület, mint a versenyjog vagy az adatvédelem, így a reklámfelületeket (akár online, akár offline) egy hatóság (maga a Gazdasági Versenyhivatal) ellenőrzi és hatalmas tétje van annak, hogy mennyire körültekintően használjuk azokat.

Fontos tisztában lennünk azzal, hogy egy jó jogász (reklám és adatvédelmi szakjogász) olyan kérdéseket vet fel, melyek nem biztos, hogy egyébként eszünkbe jutnának egy reklámkampány tervezésénél, holott fontosak lennének az ügy teljessége szempontjából.

Sokszor halljuk és már-már elcsépelt örökigazság, hogy:

„a jog nem tudása nem mentesít a felelősség alól”

Azonban a reklámjog kapcsán ez különösen igaz. Az esetek 90%-ában azért büntetik meg a cégeket, mert nincsenek tisztában azzal, hogy a reklámjog egy olyan terület, amelyet külön hatóság felügyel, és komoly a bírság kockázata, valamint magas lehet az összege (az előző évi nettó árbevétel 10%-ig terjedhet). Így történhetett meg az is, hogy a Facebook 1,2 milliárd forintos bírságot kapott a GVH-tól (nem az adatvédelmi hatóságtól!) kereskedelmi kommunikáció jogsértő volta miatt.

Általánosságban azonban elmondható, hogy a reklámot a szakmai gondosság követelményeinek megtartásával és társadalmi felelősségérzettel kell elkészíteni.

A social media jogi háttere kapcsán a leggyakrabban felmerülő kérdések mindenképpen a Facebook nyereményjátékokkal kapcsolatosak – hogyan lehet ezeket jogszerűen megszervezni, mikor van szükség közjegyzőre stb. – illetve szintén nagyon aktuális téma a GDPR, ami az online felületekre is kiterjed – mondhatni a cookie policy-n túl is bőven van tennivalónk, amennyiben jogszerűen szeretnénk kezelni az online csatornáinkat és több csatornát is integrálunk a kommunikációnkba.

Lássunk néhány konkrétumot, amely az előadás során is elhangzott, illetve betekintést nyújt a social media jog világába.

A nyereményjátékokról általánosságban elmondhatjuk, hogy:

• Nem írja elő a jogszabály azt, hogy a nyereményjáték feltételeit hogyan határozzuk meg, az viszont fontos, hogy meghatározzuk és közzé tegyük a részvételi feltételeket.
• Mindig pontosan és világosan kell fogalmaznunk – akár már egy banneren is -, mert nem feltételezhetjük, hogy máshol utána olvasnak a résztvevők.
• Ha vannak további részletek, akkor tüntessük fel, hogy azokat hol érik el. A részletek a reklámfelületen feltüntetett lényegi elemet ne módosítsák.
• Megosztást kérni vagy megosztásra ösztönözni a Facebookon és Instagramon szabályellenes!
• Zsűris szavazás esetén a kiválasztás szempontjait közzé kell tenni, valamint azt is, hogy ki jelölte ki a zsűrit (ennek Facebookon jegyzetben való feltöltése jó megoldás lehet). Mindemellett a Facebook mentesítésére is fontos figyelnünk, különben blokkolni fogja az oldalunkat.
• Vizsgáltassuk meg minden esetben, hogy szükséges-e közjegyző jelenléte a sorsoláshoz!

Szintén népszerű Facebookon a fénykép beküldős / feltöltős nyereményjáték, melynek speciális szabályai vannak, ha ilyet tervezünk, mindenképp javasolt szakértő segítségét kérni legalább az első alkalomnál.

Mi történik akkor, ha megtörtént a baj?

Egy jó jogász ebben is tud segíteni!

Egy esetleges GVH eljárás során akár egyezséget is köthetünk a hatósággal, melynek akár a bírság helyett egy edukációs kampány lefolytatása is lehet az eredménye a bírság összegének befizetése helyett. Ez a helyzet fényében mégiscsak jobb végkimenet, hiszen így tulajdonképpen PR-ra költhetjük a bírság összegét.

Végül pedig következzen néhány tanács és figyelmeztetés:

• Fontos, hogy az adatvédelmi tájékoztatót pontosan, a promóció mechanizmusára szabva készítsük el.
• Az adatvédelmi kockázat egyre növekszik, mert egyre több érintett van, aki jogtudatos és bejelentést tesz a cégek ellen.
• Ha marketing ügynökség készít kampányt a cégünknek, akkor mindenképpen legyen felelősségbiztosításunk és kössünk egy jó szerződést.
• Az fttv és a mellékleteként szolgáló feketelista tartalmával nagyon fontos tisztában lennünk, mert a benne szereplő tiltások megszegése minden esetben, enyhítő körülmény lehetősége nélkül súlyos összegekkel büntetendő.

A social media- és a reklámjog ugyanolyan közjogi terület, mint bármelyik, azaz hatóság ellenőrzi és a jogszabályok megsértése büntetést vonhat maga után.
Ha kérdésünk van, minden esetben forduljunk szakértőhöz, aki a kampány legelső pontjától segít eligazodni, legyen szó akár egy promóció megszervezéséről, akár egy banner vagy egy szlogen helyes használatáról.

Kérdése esetén forduljon hozzánk bizalommal!