Itt az augusztus, egy hónap múlva egyetemisták ezrei kezdik meg első vagy következő tanévüket, fiatalok ezrei kezdenek első munkahelyükön, családok tízezreiben kezdik a gyerekek az iskolát/óvodát. És mindenki albérletet keres vagy kínál. Az árak az egekben, a jókat gyorsan elkapkodják, a szülők, nagyszülők, fiatalok aggódnak: Kössek írásban szerződést? Ha igen, mit írjunk bele? Mi lesz, ha átvernek? Egy alábbi történetben most bemutatjuk, hogy milyen problémával szembesülhetünk, melyre nem is gondolnánk. Olvassa el cikkünket, hogy ne essen ebbe a hibába!

A bérleti szerződés alapvető szabályai

Az, hogy valaki valamit bérbead vagy vesz, ma már mindennapos dolog. A legtöbben azonban nincsenek tisztában a legalapvetőbb szabályokkal sem. Első és legfontosabb dolog, hogy a bérleti szerződést is – mint a legtöbb szerződést – mindig írásba kell foglalni. Legjobb, ha ezt hivatalos úton, ügyvéd vagy közjegyző előtt tesszük meg. Amennyiben mégsem ezt az opciót választjuk, a szerződés megkötése mind bérlői, mind bérbeadói oldalon figyelmet és körültekintést kíván, teljes biztonságot azonban ez a megoldás nem nyújthat. Ügyfelünk esete tanulságos lehet ennek alátámasztására.

Egy tanulságos, elkerülendő példa

Ügyfelünk egy nem lakás céljára szolgáló ingatlant szeretett volna bérbevenni. Megállapodott a bérbeadóval a bérleti díjban, valamint abban, hogy kaució (óvadék) fizetését is vállalja. A bérleti szerződés értelmében a kauciót a szerződéskötéssel egyidejűleg kellett átadni, a birtokba adásra azonban egy későbbi időpontban került volna sor. Amikor eljött a birtokba adás ideje, ügyfelünk hiába kereste a bérbeadót, őt nem lehetett elérni. A bérbeadó felszámolás alá került, a felszámoló vagyon nem lelt fel, így elvesztette az előre kifizetett kauciót, az ingatlant pedig nem tudta birtokba venni.

Mit tehetünk, hogy ne jussunk történetbeli ügyfelünk sorsára?

1. Ahogy az már korábban említettük, a bérleti szerződést mindenképpen foglaljuk írásba, lehetőleg ügyvéd vagy közjegyző előtt, illetve a szerződés tartalmazza a legfontosabb elemeket (bérleti díj, birtokbaadás ideje, határozott vagy határozatlan idejű a szerződés, a felek jogai és kötelezettségei stb.).
2. Gyakori, hogy a bérleti szerződésben a felek kauciót (óvadékot) kötnek ki, ez a pénz jellegű biztosíték arra szolgál, hogy a bérbeadó megfizesse az esetlegesen keletkező károkat, illetve fennmaradt tartozásokat. Fontos, hogy kaució kikötése esetén annak átadása és a birtokbaadás egy időpontban történjen, ez egyaránt biztonságot nyújt a bérlőnek és a bérbeadónak.
3. Bérbeadóként folyamatosan kísérjük figyelemmel, hogy a bérlő a szerződésben meghatározott időben fizeti-e a bérleti díjat és az egyéb költségeket, illetve, hogy az ingatlant rendeltetésének és a szerződésnek megfelelően használja-e. Amennyiben ezek bármelyike nem valósul meg, az szerződésszegésnek minősül és egy jól megszövegezett szerződés keretében a bérbeadó felszólíthatja a bérlőt az azonnali távozásra és a károk megtérítésére, igényét pedig végső soron bíróság előtt is érvényesítheti.
4. Bérlőként jegyezzük meg, hogy határozott időre kötött szerződés esetén a Polgári Törvénykönyv szerint a bérbeadó és a bérlő is csak rendkívüli felmondási jogával élhet, határozatlan időre kötött szerződés esetén pedig mindig kössünk ki felmondási időt, melyet mindkét félnek be kell tartania. Így megóvhatjuk magunkat attól, hogy úgy szűnjön meg albérletünk, hogy még nem találtunk újat.

Összegezve:

Egy bérleti szerződés megkötésekor fontos a bizalom, elengedhetetlen azonban a legalapvetőbb formaságok betartása. Ha mindig megfelelő információt gyűjtünk mielőtt belevágnánk, rászánjuk az időt és elvárjuk a legalapvetőbb formaságok betartását, könnyebben elkerülhetjük, hogy átverjenek.